A szerves hulladék eltüntetésének legkörnyezetbarátabb módja a komposztálás

Évente átlagosan 90 kg szerves hulladékot termel egy ember Magyarországon. A komposztálás során a szerves hulladék lebomlásával olyan tápanyagban gazdag anyag keletkezik, amelyet növények táplálására használhatunk fel. Készíthetünk belőle tápoldatot is, melyért hálás lesz minden virágunk.

Első gondolatként a komposztálásról mindenkinek egy udvar és az ősszel lehulló falevelek jutnak eszébe, ám ma már lakásunkban is komposztálhatunk minden kellemetlen szagtól vagy látványtól mentesen. Mindkét esetet bemutatjuk most, hiszen környezetünknek nagyon sokat jelentene, ha mindenki komposztálna, és a kommunális hulladékgyűjtőbe kevesebb kerülne.

Lakáson belül is két módszert próbálhatunk ki. Az egyik esetben giliszták végzik a komposztálási folyamatot, a másikban pedig környezetbarát segédanyag indítja be a folyamatot. A szükséges tároló ládát te magad is elkészítheted, vagy beszerezheted egy áruházban. Fontos megjegyezni, hogy mindkét esetben csendes és szinte teljesen szagtalan a folyamat. Ha giliszták segítségét szeretnéd kérni, fontos, hogy vörös gilisztákra lesz szükséged a folyamathoz. Hogy mennyire is? Egy kiló giliszta naponta kb fél kg szemetet képes feldolgozni, így annak a fényében, hogy mennyi szerves hulladék keletkezik a háztartásban, mindenkinél változó lehet a szükséges giliszták mennyisége. Ez a láda 13-24 fok közötti hőmérsékleten kényelmesen elvan a lakásban. A komposztot akkor kell begyűjteni, amikor a talaj sötétté és morzsalékossá válik. A giliszták eltávolítása egy kis kreativitást igényel, de semmi megoldhatatlant; és nem is kell egyesével kimenteni őket. Egy megoldás lehet az, ha a komposztáló teljes tartalmát áthúzzuk a láda egyik oldalába, és a másikba friss táptalajt és ételt adagolunk. Néhány napot, van amikor hetet is igénybe vesz a költözési folyamat, de a giliszták maguktól elhagyják a kész komposztot és átköltöznek a komposztálandó földbe.

A másik esetben segédanyagra lesz szükségünk, ami elindítja a komposztálási folyamatot. Ezek mikroorganizmus-enzim készítmények, melyek ugyanazt a hatást érik el, mint a giliszták. Ennél a módszernél a láda aljára a folyadékot elválasztó tál kerül, ebbe kerül a komposztálást beindító anyag, majd jöhet az első réteg apróra vágott komposztálandó hulladék, és erre is szórjunk egy réteg segédanyagot. Így töltsük meg a ládánkat, majd zárjuk azt le. Az alsó folyadékot összegyűjtő tálból 2-3 naponta le kell engedni a csapon keresztül, a keletkező komposzt folyadékot, amelyet felhasználhatunk növényeink öntözésénél (1:100 arányban higítandó).

Kerttel, udvarral rendelkező ház esetén is választhatjuk a fenti módszerek bármelyikét, azonban a természetes módszer is tökéletesen tud működni, főleg, hogy egy nagyobb ház esetén több szerves hulladékot tudunk felhasználni. Használhatunk lezárható ládát, de nem lesz rosszabb minőségű a komposztunk egy nyitott tárolóban sem. Első lépésként gyűjtsük össze a komposztálandó hulladékot (gallyakat, faleveleket, konyhai hulladékot), mjad halmozzuk őket egy helyre. Minél nagyobb a halom, annál inkább megtartja nedvességét, így gyorsabb a komposztálási folyamat. Mivel nedves környezetben sokkal gyorsabb a komposztálódás, száraz időben nyugodtan meg is locsolhatjuk a halmot. A nyári melegben 2-3 hónap alatt megy végbe a folyamat, ha megfelelően apróra vágott hulladékról van szó. Nagy daraboknak akár 1 évre is szüksége lehet. A komposzt akkor készül el, amikor földszerű, sötét barna és szagtalan anyaggá válik.

Ezzel nagy vonalakban körbe is írtuk, hogy mit jelent komposztálni, és miért is jó ez a környezetünknek.

Na de mi az amit nem szabad beletenni?

Íme néhány fontos dolog:

A beteg vagy fertőzött növényeket soha ne komposztáljuk, mert a későbbi felhasználás során megfertőzheti a talajt és a növényeket.

A tealevelek nyugodtan belekerülhetnek a komposztba, de csak a filter nélkül, mert a filter nem bomlik le.

Az ételek közül a citrusféléket és a hagymákat jobb kihagyni a komposztból, mert savasságuk és kémiai összetételük miatt megölik a mikroorganizmusokat és gilisztákat.

Szintén az ételek közül, húst se tegyünk a komposztba.

A dió tartalmaz egy juglon nevű vegyületet, mely mérgező a növényekre, gombákra és mikroorganizmusokra, ezért szerencsésebb ezt is kihagyni a komposztból.

A faszenet, habár fából van ne tegyük komposztba, mert az égésből keletkező hamu rengeteg ként tartalmaz, amely elsavasítja a termőföldet és károsítja a növényeket.

A természetes fa jó helyen van a komposztban (előnyösebb apróra vágni azt), de a kezelt fákat ne komposztáljuk, a kezeléshez használt vegyi anyagok miatt.

Műanyagokat, üvegeket, alumíniumfóliát és fémeket ne komposztáljunk, mert nem bomlanak le.

Bevont vagy fényes nyomtatott papírokat (úgy mint magazinok, csomagolópapír) ne tegyünk a komposztba, mert tele vannak vegyi anyagokkal amik károsítják a talajt és a növényeket.

A húsevő állatok ürülékét ne tegyük a komposztálóba, mert kórokozókat és parazitákat tartalmazhat.

Ne tegyünk a komposztba olyan növényeket, amiknek a magjai kicsírázhatnak, ha újra talajba kerülnek (úgy mint paradicsom, különböző gyomnövények).

A porzsák tartalmát ne tegyük a komposztba.

Mostmár mindenki neki láthat a tervezésnek, hogy miként tudja beilleszteni az életvitelébe a komposztálást. Hiszen, ha csökkentheted a kidobott hulladékod mennyiségét akár 90 kg-val…

Miért ne tennéd meg?

A képre kattintva egy könyvet találsz, ami segít abban, hogy is komposztálj otthon és sok más tippet is ad arra, hogyan lehetsz környezettudatosabb.